Élménybeszámoló - Betti és Bogi mesél

Sziasztok! 

Voltunk ma Bogival mesélni, igazán jól éreztük magunkat mi is, és úgy vettük észre, hogy a gyerekek is. 6 előtt értünk fel, és 7-kor jöttünk el, úgyhogy egy órát voltunk ott.

6 picúrka volt, fiúk lányok vegyesen. Az irodában lévő könyvekből olvastunk nekik, szép képes könyveket válogattunk, rövidebb versekkel, mesékkel. Élvezték a képek nézegetését, a mesére való odafigyelési vágy egy idő után csökkenni kezdett, de a képek és a könyvek lekötötték őket. Miután a télies és mesés könyveinket megunták, ők is hoztak könyveket, amiket meg akartak nézni. A végéig csak páran tartottak ki, a többiek inkább áttértek a játékra. Körülbelül 30-40 perc mese után mi is inkább játszani kezdtünk velük, mert már fáradtak voltak, aztán elpakoltunk, és eljöttünk. 

Üdv, 

Betti és Bogi

Élménybeszámoló: Barbi és Laci mesél - Laci első meséje

Fél hat körül mentünk ki, viszonylag sokan voltak (nálam a múltkori kettőhöz képest főként), s mindig egyre többen csatlakoztak menet közben is. Olvastunk nekik két verses mesét, és egy hozott rövidke mesét, de elég hamar beleuntak. Ez betudható talán annak is, hogy sajnos most csak nyomtatott lapokat vittünk. Majd ez után kimentem kérni mesekönyvet, s az már jobban tetszett nekik, mert tudták nézegetni, lapozgatni. (Főleg lapozgatni szerették:)) Abból is olvastunk nekik pár mesét. Aztán egyre inkább nem figyeltek és kicsit káosz lett. Mindenki össze-vissza játszadozott, sokszor csak egy kisgyerek figyelmét tudtam lekötni. Kb. egy órát voltunk kint, meg is jegyezte egy anyuka, hogy fél hatig szokott tartani. Egyébként várták a mesélést és lelkesek voltak (csak hát lankadt a figyelmük is.) Aranyosak voltak, kedvesek, jó közel ültek hozzánk. Sokszor már nem is láttuk mit olvasunk:) Összességében pedig jól éreztük magunkat!

Barbi

A gyerekek imádták, hogy ott vagyunk, ha másért nem is, akkor azért, mert egy órával meghúzhattuk nekik a játékidejüket:D Aki akart persze a mesére figyelt, illetve aktívan közreműködött annak prezentálásában, és kiválasztásában :DD Elevenek voltak, de milyen legyen egy kisgyerek. Pláne sok. A szemük csillogott, imádták a happeninget, és mi is jól éreztük magunkat. Király, hogy ez a mesés lehetőség él

Laci

November havi stábülés

Nov. 12-én 16:30-kor szokásos havi "stábülésünkre" is sor került, a megszokott helyen, a Mentálban.

Az új tagok bemutatkozása után szóban is mesélt mindenki az október havi meseélményeiről, majd a következő "napirendi pontokat" beszéltük meg:

- Felmerült, hogy külsősök is érdeklődtek már a tevékenységünkről, ezért véglegesítés után jó lenne mielőbb nyilvánossá tenni a blogot.

- Kriszta felvetette, hogy kiterjeszthetnénk a csoport tevékenységi körét, és mehetnénk mesélni akár a kórházba is. Az ötletet mindenki támogatta. Kisebb szervezés után januártól talán ez a projekt is elindulhat, ebben azok is jobban részt tudnának venni, akiknek relatíve kevés szabadidejük van, hiszen a kórház bent van a belvárosban, nem kell sem messzire sem sokat utazni.

-CSÁÓ festés. A konyha nincs túl vidám állapotban, ezért első körben érdemes lenne ezzel kezdeni. Mindenféle tarka, vidám színekkel. Ennek időpontját szavazásra bocsátjuk (november vége, vagy december eleje lenne jó.)

-"Fogantyúgyűjtést" szervezünk a konyhaszekrények kicsinosításához. Itt is jó, ha minél változatosabbak a darabok.

-Megbeszéltük, hogy a házi majálishoz hasonlóan szeretnénk szervezni egy karácsonyi nagy közös játszást is, mézeskalácssütéssel, díszítéssel, stb.

Ezt követően Vera mesélt még a változásokról, amiket az elmúlt lassan egy év alatt tapasztalt a CSÁÓ-ban. Élőbb lett a társalgó, és volt már olyan is, hogy egy anyuka meglepve mesélte, hogy a kislánya kért tőle esti mesét. :)

Orsi