Szóval, az egész két hete csütörtökön kezdődött, amikor is kis triónk (Linda/Gergő/jómagam) felszedelőzködött, és (szokás szerint) ellátogatott a CSÁO-ba.
A gyerkőcök jöttünkre azonnal összesereglettek, és kezdődhetett is a móka! Volt ott aztán minden: játék a plüssökkel, éneklés, olvasás, gyerkőcök-nyakunkban-cipelése, de ami korosztálytól függetlenül a legnagyobb sikert aratta, az egyértelműen a csoportjátékok voltak: bújj-bújj-zöld-ág, nem-tudom-mi-a-neve-pontosan-de-a-csősz-nem-vigyáz-eléggé-a-szőlőre, miegymás. :)
Ahogy távozni készültünk csakugyan felmerült az igény, hogy esetleg egy alkalmat szúrjunk be még következő csütörtök előtt.
Így aztán kis csapatunk vasárnap ismét visszatért.
Mivel kiváló időnk volt, lehetőségünk nyílt a legkülönbözőbb szabadtéri játékok űzésére: labdázás, kidobó, fogócska, bújócska. Ezek mellett természetesen működött a többi "szakkör" is: olvasgatás, karkötőfonás, bújj-bújj-zöldág, nem-tudom-mi-a-neve-pontosan-de-a-csősz-nem-vigyázik-eléggé-a-szőlőre, terítsük-le-a-Sebit-mert-kilenc-ember-alól-még-ő-sem-tud-kiszabadulni, csupa móka és kacagás. :D
Mindenki nagyon jól érezte magát, a hangulat vidám volt, és nem kellett attól félni, hogy bárkinek is maradtak volna fölös energiatartalékai.
Ahogy aztán kezdett későbbre járni, mi is összeszedelőzködtünk abban a biztos tudatban, hogy csak párat kell aludni, mire újra eljövünk.
Ez pedig most csütörtökön történt meg. Kivételes módon előre meghatározott időkeretekkel dolgoztunk, ugyanis ugyebár a társalgó ideiglenesen "ki volt adva". De minket ez sem tántorított el: kezdődtek a legkülönbözőbb játékok: kidobós, éneklős, nem-tudom-mi-a-neve-pontosan-de-a-csősz..... úgyis tudjátok már. Itt már határozottan hasznát vettük a Linda által hozott kifestőknek, ugyanis ez volt az este búcsútevékenysége, mindenki húsvéti kifestőket rajzolgatott. :) Különlegesség még, hogy egy új gyerkőc is akadt, aki csak az anyukája ölében volt hajlandó meglenni, és különös ismertetőjegye volt, hogy kezét szinte mindvégig a fülére tapasztotta. Ám a kitartó próbálkozás (no meg persze a kidobós) sokat segített ezen is, a végén már ő is nevetve kapott a labda után. :)
Ez volt így röviden-tömören az elmúlt két hét, remélem még sok ilyenben lesz még részünk. :)
Sebi
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése